A jégvitorlázás körülbelül az 1800-as évek végén Svédországból indult. Ott először csak hobbiszinten próbálták, később verseny sportá nőtte ki magát.

Hazánkban kevésbé ismert és elterjedt a jégvitorlázás, melynek egyik oka a megfelelő pálya hiánya. A Balaton, vagy a Velencei-tó a legideálisabb, de kb. 20 cm vastagságú jég ajánlott a biztonságos sportoláshoz. A jégvitorlás abban hasonlít a nyári vitorláshoz, hogy a szél erejét használja haladáshoz. Sebessége viszont sokkal nagyobb, akár 100-120 km/h is elérheti, ebből adódik az extrém és veszéjes jellege.  Azonban kevés gyakorlással a jégvitorlázás sok örömet és felejthetetlen élményt biztosít a vitorlázás és a téli sportok szerelmeseinek egyaránt.

Jégvitorlás

A jégvitorlásoknak van árbocuk, vitorlájuk és bumjuk, igazi hajótestük azonban nincs. A többnyire egyszemélyes szerkezetek a háromszögben elhelyezett korcsolyákra épülő hídból és a testből állnak, amely éppen csak akkora, hogy a szán vezetője benne ülve irányíthatja a jégvitorlást. A jégszánok tervezésénél a minimális súly, az áramvonalas forma és a stabilitás elérése a cél. Korszerű anyagok felhasználásával - amilyen például a műszál és a carbon - egy felszerelt szán súlya kb. 60-70 kg. Házilag is elkészíthető, de vannak cégek akik jégvitorlás készítésére specializálódtak. Ára a pár 100.000 Ft -tól egészen 2.000.000 Ft -ig nőhet.

Milyen jégvastagságnál biztonságos a jégvitorlázás?

Egyesek szerint már 3-4 centiméteres jégen minden veszély nélkül lehet jégvitorlázni. A fizika törvénye szerint a jeget a víz tartja...!? Az egy négyzetcentiméterre jutó nyomás nem nagyobb, mintha korcsolyával rámenne bárki a jégre. A Velencei-tavon jégvitorlázók a nádvágók után eresztik ki a vitorlákat, ez biztosabb mint a meteorológia, hiszen ezek az emberek már évtizedek óta tudják, mikor alkalmas terhelni a jeget. Természetesen minnél vastagabb a jég annál nagyobb a biztonság, nem véletlen az északi országokban való népszerűsége.